Túltüzelés
2008.08.08. 18:42
A nőstény vadászgörények tüzelése különleges. A peteérés végső szakaszát az ovulációt maga a párzás aktusa, a behatolás váltja ki, majd a további párzások termékenyítik meg a petét. A párzás nélkül a nőstény addig tüzel, ameddig nem találkozik egy hímmel, amellyel párosodik vagy ameddig bele nem pusztul a folyamatos tüzelésbe. Ez utóbbi a szabad természetben, vagy a tenyészetekben nem történik meg, mert ott minden tüzelésnél találkozik egy hímmel, de a házikedvencként tartott vadászgörényeket nem minden esetben akarják, vagy tudják pároztatni a gazdáik. Ráadásul a kezdő görénytartók nincsenek mindig tisztában azzal, milyenek a tüzelés jelei, mivel lehet elmulasztani a tüzelést, illetve milyen veszélyei vannak a túltüzelésnek.
Mit nevezünk túltüzelésnek? Mik a tünetei?
Túltüzelésnek nevezzük azt az állapotot, amikor egy nőstény vadászgörény tüzelése több (2-4) hetet meghalad. A tünetei között a két legkönnyebben észrevehető: a szőrzet kihullik az állat testének nagy részén, súlyos esetben már csak a fejen és a lábon marad némi szőrzet. (Ez semmilyen más, szőrhullás esetén eredményes kezeléssel nem gyógyítható.) A másik tünet, hogy a péra kifehéredik – „márványossá válik”. A túltüzelés további tünetei: az állat étvágytalan lesz, lesoványodik, vérszegény lesz, és végül elpusztul.
Miért veszélyes?
A tartósan magas petefészek hormon (ösztrogén) szint miatt a csontvelő működése korlátozódik, illetve le is áll, a görény súlyosan vérszegénnyé válik és ez, a többi tünettel együtt az állat elpusztulásához vezethet.
A túltüzelés elmulasztásának hatékony módszerei:
1) Pároztatással ivaros hímmel.
Ez a legtermészetesebb módszer, bár a túltüzelés előrehaladtával már nem biztos, hogy a hímek „foglalkozni” fognak az ilyen nősténnyel. Amennyiben még nem előrehaladott a túltüzelés, akkor a párzásból születhetnek kölykök is, amennyiben viszont már erősen túltüzelt a nőstény, akkor nem valószínű, hogy születnek kölykök. Az ilyen tüzeléselmulasztás esetében mindig készüljünk fel az esetleges kölykök fogadására is!
2) Pároztatás elkötött hímmel.
Ebben az esetben olyan hímmel történik a pároztatás, melynek az ondóvezetékét elkötötték, így bár párosodik a nősténnyel, megtermékenyítés nem történik. Ebben az esetben nem születnek kölykök, viszont a nőstény kb. 40 napig álvemhes lesz, amely megszűnte után ismét tüzelni kezd. Ezután újra kezdődhet az egész mizéria elölről, így ez is átmeneti megoldást nyújt csak. Itt is előfordulhat, hogy a nagyon túltüzelt nősténnyel már nem fog „foglalkozni” a hím.(Jelenleg Magyarországon,már nagyon kevés elkötött hím van.)
3) Hormoninjekció
Ennek a módszernek a során az állatorvosod egy hormoninjekció segítségével szünteti meg a tüzelést. Az injekciót, - az elkötött hímmel való pároztatáshoz hasonlóan – álvemhességi periódus követi. Az álvemhesség kialakulása sajnos hosszabb távon nem egészséges a görény számára, így ezeket a módszereket lehetőleg ne alkalmazzuk egynél több alkalommal.
4) Indokolt esetben ivartalanítási műtét
A tüzelés elmulasztásának végleges módszere, melynek során az altatott görény méhét és petefészkeit steril körülmények között, műtéti úton eltávolítják.
5) Suprelorin implantátum beadása./Suprelorin implantátumról,egy külön fejezetet olvashattok!/
Az első három módszer hatásos, bár arra szeretnénk a figyelmeteket felhívni, hogy egyik módszert se alkalmazzátok folyamatosan! Amennyiben tenyészteni szeretnétek, akkor már eleve megbízható tenyészetből vásároljatok tenyészminőségú kölyköt, és még az ivarérett kor elérése előtt készüljetek fel alaposan. Kérdezzétek ki a tapasztaltabbakat, olvassatok utána, hogy ne érjen benneteket felkészületlenül a tüzelés. Amennyiben nem szeretnétek a tenyésztéssel vesződni, és csak kedvencként szeretnétek tartani a görényeteket, akkor Suprelorin implantátum beadásával megszüntethetjük a tüzelést.
Amennyiben a görényünk már több mint 3 hete tüzel, ne késlekedjünk! Minél előrehaladottabb állapotban van a túltüzelés, annál kevesebb az esély arra, hogy az állat túlélje és felépüljön belőle.
Tapasztalt tenyésztők szerint az idősebb, - többször ellett vagy tüzelés-elmulasztáson többször átesett - görények ivarzása, összehasonlítva fiatalabb fajtársaikkal gyorsabb lefolyású lehet, így hamarabb alakulhat ki a túltüzelés is.
Fontos, hogy miután a görényünket magunkhoz vettük, rögtön keressünk egy vadászgörényekhez jól értő állatorvost, mert sok esetben az is nagyon sokat számít, hogy az ilyen problémás esetben milyen állatorvoshoz kerül az állatunk.
Számos egyéb módszer kering a görényesek között, amelyeket valaki valahol hallott, és állítólag működnek. Ne higgyünk a „külvárosi legendáknak”! Mivel az elhúzódó túltüzelés a nőstényünk életébe is kerülhet, ne húzzuk az időt ezeknek a módszereknek a kipróbálásával. Ennek ellenére fontosnak tartjuk ezeket is felsorolni, hogy felhívjuk a figyelmet veszélyeikre, és eloszlassuk a hozzájuk kapcsolódó tévhiteket.
1) Elsötétítés
Régi görénytartók szerint hatásos módszer. Mivel a vadászgörények ivari működése kapcsolatba hozható a fényviszonyokkal is, így amennyiben naponta bizonyos ideig elsötétítve tartjuk a tüzelő állatot, akkor a tüzelést abbahagyhatja. Ez sajnos eléggé rizikós módszer, egy hosszasan túltüzelt állatnál már nem valószínű, hogy segíthet. Ne alkalmazzuk!
2) Pálcázás
Ez is olyan módszer, amelyet egyes tenyésztők, régi görénytartók tartanak hatásosnak. Hőmérő, vagy kis pálca segítségével próbálják a behatolást imitálni. Mivel a vadászgörények pici állatok, ezzel a módszerrel nagyon könnyen okozhatunk sérülést. A hüvely nyálkahártyája megsérülhet, ami miatt a fertőzésveszély megnő, mivel a sérülésen keresztül könnyebben bejutnak a kórokozok. Ne alkalmazzuk!
3) Tegyük a nőstényünk ketrecét egy ivaros hím ketrece mellé
Ez is elég bizonytalan módszer. Néhányan állítják, hogy úgy is elmúlt a tüzelés, hogy a nőstény csak az ivaros hím szagát érezte, de kutatások ezt nem támasztják alá. Ne alkalmazzuk!
4) Durva játék
Nagyon ritkán előfordulhat, hogy attól is elmúlhat a nőstény tüzelése, hogy játék közben egymást vadul ráncigálják, cipelik ide-oda és ez a nőstényben a párzás előjátékát imitálja. De ez nagyon ritka eset, sőt, megkockáztatjuk, hogy „külvárosi legenda”, így ebben se bízzunk, hiába mesélik ezt is elmulasztási technikának. Ne alkalmazzuk!
Szakmai lektor: dr. Szabó Zoltán állatorvos
|